2003-2007 között történt meg a galántai templom főoltárának műemléki restaurálása. A munkálatokat a műemlékvédelmi hatóság felügyelte, Mgr. Šmigrovský František szeredi restaurátor és csapata kivitelezte. A munkálatokat bőkezűen támogatták a hívek, Galánta Város Önkormányzata, a galántai Pro renovatione alap, valamint a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumától elnyert pályázatok. A restaurálás dokumentálva lett, több szakmai cikkben is ismertetve volt, valamint az oltár egyes szobrai kiállításra is kerültek. Mégpedig a galántai Reneszánsz kastélyban a Múlt a jövőrért c. kiállításon 2009-2010-ben, valamint a Szlovák Nemzeti Galéria, A restaurálás művészete c. kiállításán 2010-ben. A restaurálás utáni állapotot mutatja az alábbi felvétel, amelyet 2012 februárjában Boócz Ferenc templomatya készített.
Az oltár középpontjában a baldachin alatt a Fájdalmas Szűzanya festett kőszobra található, amelyet votív tárgyak öveznek. A Szűzanya és Szent Fia fején korona található, amelybe feliratot véstek, mégpedig a szobor megkoronázásának dátumával. A votív tárgyak, a korona, és hogy a szobor kőből van jelzik e központi szobor jelentőségét. Vajon milyen történet társul a kápolna létrejöttéhez és e szoborhoz?
A Fájdalmas Anyát szentek veszik körül, mégpedig a hozzá legközelebb állók, tisztaságos jegyese Szent József, valamint Szent János apostol és evangelista, aki a kereszt alatt is a Szűzanya mellett állt, s akire az Úr Jézus Édesanyját rábízta. Az átnyilazott Szent Sebestyén és a kutyával ábrázolt Szent Rókus a pestis elleni védőszentekként szerepelnek a barokk oltár szélén.
Az oltár legfölső központi részében a Szentháromság található, amint angyalok veszik körbe. Érdemes megfigyelni oltárunkon a sok angyalarcot. A mennyország szentjei közül két nagyon tisztelt vértanú Szűz, Szent Borbála és Antióchiai Szent Margit szobra található a Szentháromság közelében. A kápolna eredeti oltárán, még Szent Rozália is helyet kapott, őt fekvő helyzetben szokták ábrázolni, így volt a galántai oltáron is ábrázolva, ő szintén pestistől óvó védőszent. Az ő szobra azonban nem őrződött meg.
 |
| A sümegi kegytemplom oltára |
A barokk oltár 1741-ben készült. Korban és stílusban hasonlít pl. a sümegi kegytemplom oltárához. A galántaiak büszkék erre a gyönyörű oltárra. Persze a templom továbbra is Szent István Király titulusát viseli. S bár sajnálni lehet, hogy pátrónusunk képe 1962 óta nincs középpontban, ez a tény Szent István-tiszteletünket nem teszi kisebbé. A Fájdalmas Anya tisztelete pedig rendkívül erős mind a magyar mind a szlovák nép körében. Örülünk, hogy a Fájdalmas Anya oltára őseink hitének gyönyörű tanúságaként felújítva áll közöttünk a jelen és jövő nemzedékek számára is. 2009 óta ismét hagyományos rítusú szentmisék celebrálásnak nagyon alkalmas és méltó felszentelt helyszíne ez az oltár. Boldogan imádkozhatjuk áldozópapok, az oltárnál szolgáló ministránsok, s velünk együtt a hívek is: „Introibo ad altare Dei, ad Deum qui laetificat iuventutem meam – Belépek Isten oltárához, az Úrhoz aki megörvendezteti ifjúságomat.”
Józsa Attila
