A liturgiatörténeti kutatások gyümölcsei |
Tájak, korok,
hagyományok – a Liturgiatörténeti Kutatócsoport
kutatási beszámolója 2013-2017
2018. február 9-én Budapesten került sor az ELTE Btk Vallástudományi Központ
Liturgiatörténeti Kutatócsoportjának konferenciájára - kutatási beszámolójára, az elmúlt öt munkájáról, eredményeiről.
Az előadások:
A konferencia résztvevői kilenc előadást hallgattak meg. A délelőtti
ülésszakon Déri Balázs professzor a liturgikus
kutatások interdiszciplináris összefüggéseiről szóló bevezetője után Földváry Miklós István docens bemutatta
az intézmény liturgikus adatbázisa, az Usuarium jelentőségét. Horvát
Balázs a miseorációk kutatásának tanulságairól, Sabo Katalin a Dániel-kantikum liturgikus használatának
tipológiájáról, Varga Benjámin pedig
Mossóczy Zakariás XVI. századi népnyelvű rituále-kísérletéről adott elő. A délutáni
ülésszak vendégelőadással kezdődött Kovács
Andrea a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem Egyházzenei
Kutatócsoportja képviseletében a magyarországi Alleluja-sorozatok és
külföldi párhuzamaik témáját elemezte. Majd ismét a Liturgiatörténeti Kutatócsoport
tagjai számoltak be kutatásaikból vett témával: Szaszovszky Ágnes a Pontifikálék és rituálék
tartalomindexelésének tanulságairól, Stamler
Ábel az apátbenedikálás szertartásáról, Horváth Ágnes a matutinum-áldásokról Paulus
Frigyes a kalendáriumkutatás problematikájáról. A konferencia énekes vecsernyével zárult a belvárosi
Szent Mihály templomban. Felvidékről ketten vettünk részt papok a konferencián
Schranko László atya és magam, e sorok szerzője.
Az Elte Btkn végzett
kutatómunkának több fontos gyümölcse is van:
1.Az egyik hogy létrejött egy digitális gyűjtemény, amely az
európai liturgikus forrásanyagot tartalmazza. Ennek alapján kiépült az Usuarium, amelynek
segítségével könnyen kereshető a digitális forrásanyag tartalma.
2.Fontos eredmény, hogy
új generáció is jelentkezik a liturgiatörténeti
kutatások számára.
3.Nem kevésbé fontos gyümölcsöt jelentenek a megjelent publikációk (ELTE BTK,
Görög-latin tanszéke, valamint a Vallástudományi Központ LtKutatócsoport neve
alatt):
A Monumenta Ritualia
Hungarica (MRH) keretében megjelent a Missale Strigoniense 1484, az
Ordinarius Strigoniensis és a Psalterium Strigoniense (1-3).
A Műhelytanulmányok
sorozatban eddig négy kötet látott napvilágot. (Földváry Miklós István: Az
Esztergomi Benedikcionále, Varga
Benjámin: Obsequiale Strigoniense, Hanula
Gergely: Anyaszentnyelvünk, FöldváryMiklós István: Egy úzus születése.
Az MRH Series practia
– gyakorlati kiadványok keretében, mint editio
ad experimentum füzetekben jelennek meg az esztergomi zsolozsma időszakonként változó tételei: az adventi,
karácsonyi, vízkereszt utáni, böjti és a szenvedés idejének officiuma
jelentek meg eddig, valamint a Gradulae
Strigoniense – az esztergomi graduále a mise változó tételeinek
gyűjteménye a temporále és szanktorále idejére.
4. Elmondható, hogy az esztergomi liturgikus úzus feltárása
ismét előrehaladt nemzeti és keresztény katolikus kultúránknak ez a kincse
egyre inkább feltárul, s hozzájárulhat a hiteles vallásosság és
liturgia műveléséhez megéléséhez.
Végezetül megköszönjük
a szervezőknek az értékes konferenciát, a találkozást, a felüdítő szellemi
légkört, s hogy értékes kiadványokkal felvértezve érkezhettünk haza, s további
gyümölcsöző munkálkodást kívánunk.
Józsa
Attila plébános, Ógyalla