Hagyományos szertartású szentmise – hagyományos, mert évszázadokon keresztül
átadták a következő nemzedékeknek nagyobb változtatások és sérülések
nélkül a szentmise szertartásait, szövegeit, énekeit. A VII.
századtól fogva egészen a XXI: századig nagyfokú azonosságot mutatnak
a szövegek, ének, szertartások, mert az Egyház vigyázott
a folyamatosságra. Az áthagyományozást szolgálták a gyönyörű kódexek,
kéziratok, nyomtatványok, amelyek könyvészeti műremekek is gyakran.
A hagyományozás főleg a székesegyházak kanonoki testületei által, és
iskoláiban történt a székesegyházi liturgia példás ünneplése által.
Ősi rítusú mise: Ősi, mert kialakulásának gyökerei visszanyúlnak a kereszténység első századaira, s a keresztény ókorban szentek formálták és használták.
Tridenti mise: Tridenti misének is nevezzük. A 16. század derekán Trentó városban, (németesen Trient, latinosan Tridentinum) került sor egy egyetemes egyházi zsinatra. Ezen a zsinaton az Egyház választ adott a protestáns hitújítás tévedéseire, s világosan meghatározták a katolikus hit tanítását sok kérdésben. A Tridenti Zsinat az akkori pápára rábízta a római szertartás újbóli kiadásának feladatát, hogy a katolikus keresztény hit megerősödését a liturgia hitelessége is segítse. Meg is jelentek rövidesen a szertartáskönyvek. 1570-ben Szent V. Piusz pápa adta ki a Missale Romanum-ot a Római Misekönyvet. Mivel mindez a Trentói Zsinat után történt, ezért ennek az időszaknak a liturgiáját a köztudatban, - bár nem elég szabatosan és szakszerűen - tridenti rítusnak, a miséjét, pedig tridenti misének is szívesen nevezik.
Szent V. Piusz pápa misekönyve: Az 1570-ben megjelent misekönyv egyik megnevezése a kiadást jóváhagyó és életbe léptető pápáról
Boldog XXIII. János pápa misekönyve: A tridenti misekönyvet legutóbb 1962-ben Boldog XXIII. János pápa jelentette meg, ezt a kiadást jelöli az előbb említett megjelölés. A II. Vatikáni Zsinat idején is ez volt a zsinat római rítusú miséje. Ezt a misekönyvet használták tájainkon is abban az időben egy rövid ideig.
Régi rítusú mise – réginek nevezzük megkülönböztésül az 1970-ben bevezetett miserendhez viszonyítva, amelyet megújított rítusú miserendnek (novus ordo missae) neveznek
Rendkívüli forma – XVI. Benedek pápa szóhasználatával, 2007-től a tridenti mise a szentmise ünneplésének rendkívüli formája (forma extraordinaria) a római rítusban.
Ősi rítusú mise: Ősi, mert kialakulásának gyökerei visszanyúlnak a kereszténység első századaira, s a keresztény ókorban szentek formálták és használták.
Tridenti mise: Tridenti misének is nevezzük. A 16. század derekán Trentó városban, (németesen Trient, latinosan Tridentinum) került sor egy egyetemes egyházi zsinatra. Ezen a zsinaton az Egyház választ adott a protestáns hitújítás tévedéseire, s világosan meghatározták a katolikus hit tanítását sok kérdésben. A Tridenti Zsinat az akkori pápára rábízta a római szertartás újbóli kiadásának feladatát, hogy a katolikus keresztény hit megerősödését a liturgia hitelessége is segítse. Meg is jelentek rövidesen a szertartáskönyvek. 1570-ben Szent V. Piusz pápa adta ki a Missale Romanum-ot a Római Misekönyvet. Mivel mindez a Trentói Zsinat után történt, ezért ennek az időszaknak a liturgiáját a köztudatban, - bár nem elég szabatosan és szakszerűen - tridenti rítusnak, a miséjét, pedig tridenti misének is szívesen nevezik.
Szent V. Piusz pápa misekönyve: Az 1570-ben megjelent misekönyv egyik megnevezése a kiadást jóváhagyó és életbe léptető pápáról
Boldog XXIII. János pápa misekönyve: A tridenti misekönyvet legutóbb 1962-ben Boldog XXIII. János pápa jelentette meg, ezt a kiadást jelöli az előbb említett megjelölés. A II. Vatikáni Zsinat idején is ez volt a zsinat római rítusú miséje. Ezt a misekönyvet használták tájainkon is abban az időben egy rövid ideig.
Régi rítusú mise – réginek nevezzük megkülönböztésül az 1970-ben bevezetett miserendhez viszonyítva, amelyet megújított rítusú miserendnek (novus ordo missae) neveznek
Rendkívüli forma – XVI. Benedek pápa szóhasználatával, 2007-től a tridenti mise a szentmise ünneplésének rendkívüli formája (forma extraordinaria) a római rítusban.
