Még februárban született meg az előző bejegyzés ebben a témában. Nos december ötödikén Révkomáromban egy ünnepi ülésre is sor kerül a Népénektár jeles, szép évfordulója alkalmából a plébánia nagytermében, adja hírül a Remény katolikus hetilap 47. száma. Örvendetes, hogy a sok-sok gond közepette marad még erő, kedv, akarat az egyházzene dolgaira. A liturgia mégiscsak hitünk szíve és középpontja. A szervezők kérdőívet is küldtek. Ennek kitöltése hasznosnak bizonyult számomra. Egyrészt megláttam egyházközségeink állapotát a szent zene és ének területén. Egyfajta visszapillantást és értékelést is végezhettem, mennyire sikerült az Éneklő Egyház által kínált kincset a mindennapok és ünnepek során felhasználni, átadni, kamatoztatni. Vannak e megfelelő körülmények hozzá, kántor, orgonista, előénekes, netán szkóla. Van-e megfelelő hangszer, orgona. Van-e nyitottság a mélyebbre, a liturgiához illeszkedőbb igényes énekkultúrára? Van-e ünneplési kedv közösségeinkben?
Elmondhatom, az elmúlt hat évben Galántán és környékén több mint száz példányt ajándékoztam el az Éneklő Egyházból. Szívesen adtam ifjú házaspároknak, bérmálkozóknak, elsőáldozóknak, de katekumeneknek és egyházi éneket szerető híveknek. Remélem, nem pusztán porosodik valahol a polcok mélyén...
Mi a helyzte Galántán, a Mátyusföld szívében?
Galántán kiváló kántorunk van, aki nyitott az Éneklő Egyház által mutatott magyar gregorián útra, ugyanakkor a városban nagy hiányát érzem a szkólának. S valamiért nem és nem akar létrejönni, megszületni. Pedig egy magyar liturgikus szkóla komoly erősítést jelenthetne a magyar katolikus közösségnek. Galántán egy új orgonára is szükség lenne, a jelenleg használatos digitális orgonapótlékot csak átmeneti megoldásnak tekinthetjük.
 |
| Galánta, chorus musicorum az üres orgonaszekrényekkel |
Galántán sűrűbben alkalmazzuk az Éneklő Egyházat. Szinte minden ünnepkörben, és vasárnapi rendszerességgel is. A nép bekapcsolódásához elengedhetetlenül szükség van a bátorításra, a tanításra és buzdításra, s az énekek szövegét is érdemes kézbe adni. Vannak tételek, amelyek nagyon gyorsan elsajátíthatók, más tételekkel inkább küzködünk. A gregorián ének egyaránt illeszkedik a megújított rítushoz, de templomunkban rendszeresen használjuk a régi rítusú énekes szentmisékhez is. Egy évben kb. 10 alkalommal pedig Népzsolozsmát is végzünk. Figyelek azonban arra is, hogy a népénekek se vesszenek ki a gyakorlatból. Hálás vagyok a híveknek, hogy együttműködnek, s van bennünk nyitottság a komolyabb liturgikus énekkultúra felé.
 |
| Nemeskosút, Passió-énekesek Nagypénteken |
Kosút község templomát is hat éve látom el oldallagosan liturgikus szolgálattal. Az orgona működésképtelen. Az énekléskultúra hanyatló állapotban. Egy kis reménysugarat azonban itt is látok, egy segítő fiatal házaspár személyében, akik szekvenciákkal, időről-időre kommúnió-antifónákkal, és válaszos zsoltár éneklésével segítenek. örülök, hogy van nyitottság bennük a tanulásra és a szolgálatra.
 |
| Tósnyárasd temploma |
Tósnyárasd filiálist két éve szolgálom. Itt egy kiváló pozitív orgona van. Sajnos legtöbbször nincs ki játszon rajta. Az énekkultúra meg van rekedve népénekek egy szűk körén. Hiányzik egy magabiztos énekvezető és orgonista. Újra és újra szembesülök, hogy nem hanyagolhatjuk el a kántorképzés témakörét. Sajnos 2009-től elmaradt a komáromi kántortanfolyam megszervezése.
 |
| Nemeskajal, orgona, mely feltámadásra vár |
Nemeskajal község plébániáját is két éve adminisztrálom, itt azonban csak időről időre végzek szentmisét. A kóruson egy működésképtelen régi orgonapozitív vár remélhető feltámadására és jobb sorsára. Az egyházi ének helyzete az eléobb említett Tósnyárasdéhoz hasonló.
A Népénektár jubileuma kapcsán tett leltározásom tehát azt mutatja, hogy bőven van teendő. Ugyanakkor más most örvendhetünk némely gyümölcsöknek. A Népénektár nagy ajándék népünknek, s örvendek, hogy sokfelé a Kárpát-medencében használják. Kívánom a jubiláló Népénektárnak, hogy még számos éven át kísérje és szolgálja a katolikus életet és nyilvános istentiszteletet! Attila plébános galánta
