Ősi rítus szerint – természetesen Révkomáromban

Az utóbbi hét évben már megszoktuk, hogyha meghívó érkezne ezzel a kifejezéssel, hogy „szentmise az ősi rítus szerint“ , akkor ki sem kell írni a város nevét, ahova a meghívó szól- már tudjuk, hogy Révkomáromról van szó.

A ritus antiquus kifejezést leginkább a régi rítus kifejezéssel szokták visszadani, Stubendek László Révkomáromból, aki a komáromi plébániatemplom kántora és a felszentelési mise szervezője, azonban következetesen „ősi rítus“-sal fordítja és teszi közzé, s tegyük hozzá, nagyon szép és megtisztelő ez a cím.

A Szent András templom újraszentelésének évfordulója az esemény, amelyen sor kerül az ősi rítusú misére. A templomot annak idején felszentelő Szcitovszky prímás rendelete szerint, a Mindenszenteket megelőző vasárnap kell megtartani Komáromban a dedikációra emlékező misét.

Az idén, október 26.-án, a szentmise celebránsa é szónoka Ft. Sranko László szentantali plébános úr volt. A szentmisén laikus káptalanunk két felnőtt és két gyerek tagja ministrált. A szkólaszolgálatot a szentantali egyházközség szkólája látta el kiválóan.

E sorok írója is a szkóla énekében részt vállalva élte át a szentmisét. A celebráns odafigyelve, nyugodtsággal, fegyelmezett és szép mozgással, kiváló énekhanggal, érthető kiejtéssel, áhítattal celebrálta a szentmisét. A predikáció a szószékről hangzott el. Rövid, de az ünnepelt misztériumra épülő, ünnepi áhítatot sugárzó igehirdetés volt. Nagyon szép és összehangolt volt a ministránsok szolgálata is. A szkóla latin ordináriummal és a templomszentelési mise magyar gregorián tételeivel és értékes népénekekkel segítette a hívek résztvételét. Természetesen a résztvétel tekintetében van mit még tanulni. A régi rítusú misén kicsit másképp van a testtartások rendje s az áldoztatás módja is eltér a ma megszokottól.

Révkomárom töténelmi és hatalmas plébániatemploma, - amelynek homlokzata az utóbbi három évben csodálatosan megszépült - egyike azon jeles közép-európai templomoknak, ahol az ősi rítusú szentmise időről-időre bemutatásra kerül az Úrnak. Reméljük, hogy a rítus kisugárzása erősíteni fogja katolikus közösségeinket, mélyebb lelkiségre segíteni a papságot és híveket. Köszönet a szervezőknek és a közreműködőknek. 

Attila plébános Galánta

Mily kedvesek a Te hajlékaid

Templomszentelési mise Komáromban

A komáromi Szent András templom azon kevés helyek egyike, ahol a templomszentelési misét immár 3. alkalommal tartották a régi rítusban. A már hagyományosnak mondható sollemnis misét október 29-én, szombaton Józsa Attila galántai esperes plébános celebrálta Balogh Károly perbetei plébános (diákónus) és Kovács Gellért Ervin premontrei áldozópap (szubdiákónus) segédletével, valamint a Szent Mihály Laikus Káptalan és a Keresztelő Szent János Laikus Káptalan közös oltárszolgálatával.

A Stubendek László úr szervezésében megvalósult szentmisén a Missa de Angelis ordináriumot a Vox Femina Nőikar és a Concordia Vegyeskar énekelte, akiket Galla József, udvardi orgonista kísért. A proprium tételeire a Szent Mihály Laikus Káptalant kérték fel, akik a honiak helyett énekelték a latin és magyar gregorián tételeket.

A templomszentelés jelentőségéről, a templom és az Egyház kapcsolatáról, a körülölelő anya hasonlatáról beszélt a prédikációban Józsa Attila esperes plébános. Itt születünk új emberré, itt növünk fel, itt válunk közösséggé, itt hangzanak el könyörgéseink és hálaadó imáink, itt kapjuk az útravalót örökségünkhöz és itt van jelen az áldozat. Ahogy a gyermek anyja nélkül, úgy a közösség a templom nélkül is elvész. Megjegyzendő, a Szent András templom már kritikus állapotban van, ahogy az érdeklődés is, hiszen Komáromból meglepően és érthetetlen módon nagyon kevesen gyűltek össze. A hasonlat tehát találó és egyúttal elszomorító is volt. Akik viszont jelen voltak, nagyon imádságos lelkületről tettek tanúbizonyságot. E hajlék kedvességéről ők tanúskodtak.

A mise utáni agapén Elek László komáromi esperes látta vendégül a társaságot a Szent András templom melletti plébánián, ahol Stubendek Lászlóval együtt megköszönték, hogy a régi rítusú misével is sikerült egy új hagyományt teremteni Komáromban. Reméljük a hagyomány megmarad és jövőre ugyanitt az érdeklődés nagyobb lesz és tömegek fogják zengeni, hogy "Ó, mily félelemmel tiszteljük ezt a helyet. Ez az Isten háza és kapuja a mennynek."