2011. szeptember 16., péntek

HALOTTI ZSOLOZSMA ÉS GYÁSZMISE DOBSZAY LÁSZLÓÉRT


2011 szeptember 12-én 19 órai kezdettel  a Szent Mihály Laikus Káptalan szervezésében az augusztus 26-án elhunyt Dobszay László tanár úrért végzett halotti zsolozsmán és gyászmisén vehettünk részt Budapesten, a II. kerületi Krisztus Király-templomban. A helyszín sajátossága, hogy Dobszay tanár úr ebben az utcában lakott, tehát nem véletlenül esett a választás éppen erre a templomra. Ritka szép napsütéses forró délután érkeztünk és a próbákig még maradt egy fél óra, hogy elidőzzünk a bejáratnál.

A lépcső tetején a földi és mennyei világ válaszfalaként várt a vaskos ajtó. A templomba belépve a sötét főhajóba ragyogó megvilágított szentély képe fogadott. Az oltárhoz vezető lépcsők tetején az aranyszínű tabernákulum és az alatta nyugvó rögtönzött ravatal fekete kontrasztja. Eszembe jutott a számtalan jegyzet, cikk és írás, melyen keresztül a tanár úr engem is megszólított, s a liturgiát oly egyszerűen megszerettette. Nem ismertem személyesen, de nagy tisztelője vagyok mindazért, amit hátra hagyott, s a legkevesebb amit érte tehettünk, hogy itt voltunk, leróhattuk kegyeletünket és imádkoztunk a lelki üdvéért.


A szertartássorozat az előrejelzett program szerint az esztergomi rítus, illetve a hagyományos római rítus liturgikus formáit követte: a vesperással kezdve, majd három nokturnussal végzett matutínum és laudessel folytatódott, végül pedig sollemnis gyászmisével és absolutioval fejeződött be, mintegy 3 és fél órás aktív éneklés mellett. A misét Kovács Ervin Gellért premontrei atya celebrálta, Balogh Károly perbetei plébános diakónusi és Józsa Attila galántai esperes plébános szubdiakónusi segédletével, ill. a CLSMA oltárszolgálatával. A szertartások menetét Földváry Miklós István jóvoltából a külön erre a célra összeállított Officium defunctorumból követhettük, melyből mintegy 70 példány állt rendelkezésre és mind el is fogyott. Kevés kivétellel, e szép számban megjelent tisztelői a szertertás hosszúsága ellenére mindvégig maradtak. Ahogy a szervezők ígérték, valódi egész éjszakás virrasztásnak tűnt, de a szó jó értelmében persze. A virrasztó zsolozsma gregoriánban énekelt válaszos zsoltárai és az olvasmányok Jób könyvéből a szívünkig hatoltak: „Mert hogyha egyszer lefekszem a porba, hiába keresel, többé nem leszek.”... „Vedd le rólam szemed, hadd örüljek egy kicsit, mielőtt elmegyek, s vissza nem térek a sötétség és az árnyék országából. A sötétség honából, hol nincs semmi rend, hol a napvilág is fekete éjszaka.” ... "A napnak kitér az éj - így szokták mondani -, közel a fény, amely elűzi a sötétséget."

Köszönet a Szent Mihály Laikus Káptalannak, hogy mindez ilyen igényes szinten megvalósulhatott és a szertartásokon részt vehettünk. S ha ugyan szervezésileg a kissé szűkös liturgikus tér okozott is kellemetlenségeket a mozgás terén, mégis úgy gondolom, hogy a cél a lehetőségekhez mérten méltóképpen teljesült: Dobszay tanár úrért imádkoztunk, érte ajánlottuk fel a misét, érte virrasztottunk. Nyugodjék békében.

2011. szeptember 7., szerda

A Keresztelő Szent János Laikus Káptalan szolgálati helyszínei


Galánta látképe Birckenstein geometriakönyvéből 
A nyári szünidő miatt több cikkel is adósak maradtunk az olvasónak. Most ezen szeretnénk egy kicsit javítani. Mindenképpen szerettük volna röviden bemutatni azt a két települést, ahol mi, a Keresztelő Szent János Laikus Káptalan tagjai a liturgikus ünnepléseink zömét végezzük. A szentmiséink a galántai Szent István király templomban vannak, a matutínumokat pedig Nagymácsédon énekeljük, ezért egy-egy rövid cikkben szeretnénk bemutatni ezeket a településeket.

Galánta rövid bemutatása

Galánta a magyar határtól kb 50 km-re északra fekvő közel 17 000 lakosú város, járási központ. Lakosainak kb. 40% vallja magát magyar ajkúnak. A nagyszombati érsekséghez tartozik.

Reneszánsz kastély
Az első írásos emlék Galántáról 1237-ből való, amikor is a Pannonhalmi Apátság birtokait összeíró iratban szerepel. A 15. században  Galánta Esterházy birtok lett. Az Esterházyak két gyönyorű épületet építettek: egy reneszánsz és egy neogótikus katélyt. A második világháborút követően “állami tulajdonba kerültek” az épületek és lepusztultak. 1992-ben a reneszánsz kastélyt felújították, a neogótikus sajnos nagyon rossz állapotban várja hogy elkezdődjenek a felújítási munkálatok.

Neogótikus kastély
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára  a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános - Horváth János - kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között  tették le 1797. június 22-én. Az eseményen megjelent a szenci alesperesség papsága, Violt József Ignác általános érseki helynök és a galántai születésű Galgóczy Ferenc esztergomi kanonok, komáromi főesperes. Az új egyházi épület díszes, megáldott alapkövét, egy feliratos márványlapot a kiásott alapba 8 láb mélységben az idős Galgóczy Ferenc helyezte el. A díszszentbeszédet Bélik József zsigárdi plébános tartotta, majd az érseki helynök a főoltár tervezett helyén ünnepi szentmisét mutatott be. Az eseményt követően a vendégeket gróf Esterházy Erzsébet, Galgóczy Antal és Alagovich Sándor plébános látta vendégül. (Alagovich később a pesti szeminárium kormányzója, majd zágrábi püspök lett.) 


A Fő utca - 1. világháború előtt
A kéttornyú, egyhajós, klasszicista stílusban emelt templom 1800. novemberére készült el. A templom védőszentje újra Szent István király lett. Még 1805. szeptember 29-ig kellett várni, hogy a templomot felszentelje Vilt József Ignác érseki helynök. Az oltárba szent Severinus és szent Simplicius vértanúk ereklyéit helyezték. Azóta a templomot többször  átépítették, felújították. Legutóbb tavaly fejezték be a freskók restaurációját.

A kápolna 
Még egy szakrális épülete volt Galántának: a Hétfajdalmú Szűz tiszteletére emelt kápolna, amit a 18. század első felében építettek, de sajnos 1962-ben a haladó eszmék nevében teljesen lebontottak.

A városhoz szorosan kötődik Kodály Zoltán.  Miután apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok című műve. Talán Kodálynak köszönhető, hogy Galánta egyik testvérvárosa éppen Kecskemét, ahol a nagy zeneszerző született, és ahol szintén működik a hagyományos rítust végző hívők egy csoportja.

Galántán a hagyományos rítust 2009 őszén kezdtük el gyakorolni, 2010 őszétől rendszeresen vannak énekelt szentmisék, általában hétfő reggel 6.00-tól, illetve a főünnepeken. Nagyon kedvező a fogadtatása, a hívek részvétele növekszik, keresik az alkalmat, hogy részt vegyenek a régi rítusú misén. A visszajelzések alapján egyértelmű, hogy van igény a hagyományos misére is.  Bízunk abban, hogy a római rítus renkívüli formájának jövője ugyanolyan szép és dicső lesz, mint a múltja. Nem csak Galántán.