 |
| Galánta látképe Birckenstein geometriakönyvéből |
A nyári szünidő
miatt több cikkel is adósak maradtunk az olvasónak. Most ezen szeretnénk egy
kicsit javítani. Mindenképpen szerettük volna röviden bemutatni azt a két települést,
ahol mi, a Keresztelő Szent János Laikus Káptalan tagjai a liturgikus
ünnepléseink zömét végezzük. A szentmiséink a galántai Szent István király
templomban vannak, a matutínumokat pedig Nagymácsédon énekeljük, ezért egy-egy
rövid cikkben szeretnénk bemutatni ezeket a településeket.
Galánta a magyar
határtól kb 50 km-re északra fekvő közel 17 000 lakosú város, járási
központ. Lakosainak kb. 40% vallja magát magyar ajkúnak. A nagyszombati
érsekséghez tartozik.
 |
| Reneszánsz kastély |
Az első írásos
emlék Galántáról 1237-ből való, amikor is a Pannonhalmi Apátság birtokait
összeíró iratban szerepel. A 15. században
Galánta Esterházy birtok lett. Az Esterházyak két gyönyorű épületet
építettek: egy reneszánsz és egy neogótikus katélyt. A második világháborút
követően “állami tulajdonba kerültek” az épületek és lepusztultak. 1992-ben a
reneszánsz kastélyt felújították, a neogótikus sajnos nagyon rossz
állapotban várja hogy elkezdődjenek a felújítási munkálatok.
 |
| Neogótikus kastély |
Galánta első
temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt.
Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az
1780-as évek végén az akkori plébános - Horváth János - kezdeményezte egy új
templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én. Az eseményen
megjelent a szenci alesperesség papsága, Violt József Ignác általános
érseki helynök és a galántai születésű Galgóczy Ferenc esztergomi kanonok,
komáromi főesperes. Az új egyházi épület díszes, megáldott alapkövét, egy
feliratos márványlapot a kiásott alapba 8 láb mélységben az idős Galgóczy
Ferenc helyezte el. A díszszentbeszédet Bélik József zsigárdi plébános
tartotta, majd az érseki helynök a főoltár tervezett helyén ünnepi
szentmisét mutatott be. Az eseményt követően a vendégeket gróf Esterházy
Erzsébet, Galgóczy Antal és Alagovich Sándor plébános látta vendégül.
(Alagovich később a pesti szeminárium kormányzója, majd zágrábi püspök
lett.)
 |
| A Fő utca - 1. világháború előtt |
A kéttornyú, egyhajós, klasszicista stílusban emelt templom 1800. novemberére készült el. A templom védőszentje újra Szent István király lett.
Még 1805. szeptember 29-ig kellett várni, hogy a templomot felszentelje Vilt
József Ignác érseki helynök. Az oltárba szent Severinus és szent Simplicius
vértanúk ereklyéit helyezték. Azóta a templomot többször átépítették, felújították. Legutóbb tavaly
fejezték be a freskók restaurációját.
 |
| A kápolna |
Még egy
szakrális épülete volt Galántának: a Hétfajdalmú Szűz tiszteletére emelt
kápolna, amit a 18. század első felében építettek, de sajnos 1962-ben
a haladó eszmék nevében teljesen lebontottak.
A városhoz
szorosan kötődik Kodály Zoltán. Miután
apját kinevezték a galántai vasútállomás főnökének, 1885-től 1892-ig lakott a
városban. Ennek (is) emléke az 1933-ban Budapesten bemutatott Galántai Táncok
című műve. Talán Kodálynak köszönhető, hogy Galánta egyik testvérvárosa éppen
Kecskemét, ahol a nagy zeneszerző született, és ahol szintén működik a
hagyományos rítust végző hívők egy csoportja.
Galántán a
hagyományos rítust 2009 őszén kezdtük el gyakorolni, 2010 őszétől rendszeresen
vannak énekelt szentmisék, általában hétfő reggel 6.00-tól, illetve a főünnepeken. Nagyon kedvező a fogadtatása, a hívek részvétele növekszik, keresik az alkalmat, hogy részt vegyenek a régi rítusú misén. A visszajelzések alapján egyértelmű, hogy van igény a hagyományos misére is. Bízunk abban,
hogy a római rítus renkívüli formájának jövője ugyanolyan szép és dicső lesz,
mint a múltja. Nem csak Galántán.
