2012. március 17., szombat

A galántai plébániatemplom főoltára - 3. rész

A restaurálás (2003 – 2007) után

2003-2007 között történt meg a galántai templom főoltárának műemléki restaurálása. A munkálatokat a műemlékvédelmi hatóság felügyelte, Mgr. Šmigrovský František szeredi restaurátor és csapata kivitelezte. A munkálatokat bőkezűen támogatták a hívek, Galánta Város Önkormányzata, a galántai Pro renovatione alap, valamint a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumától elnyert pályázatok. A restaurálás dokumentálva lett, több szakmai cikkben is ismertetve volt, valamint az oltár egyes szobrai kiállításra is kerültek. Mégpedig a galántai Reneszánsz kastélyban a Múlt a jövőrért c. kiállításon 2009-2010-ben, valamint a Szlovák Nemzeti Galéria, A restaurálás művészete c. kiállításán 2010-ben. A restaurálás utáni állapotot mutatja az alábbi felvétel, amelyet 2012 februárjában Boócz Ferenc templomatya készített. 

Az oltár középpontjában a baldachin alatt a Fájdalmas Szűzanya festett kőszobra található, amelyet votív tárgyak öveznek. A Szűzanya és Szent Fia fején korona található, amelybe feliratot véstek, mégpedig a szobor megkoronázásának dátumával. A votív tárgyak, a korona, és hogy a szobor kőből van jelzik e központi szobor jelentőségét. Vajon milyen történet társul a kápolna létrejöttéhez és e szoborhoz? 

A Fájdalmas Anyát szentek veszik körül, mégpedig a hozzá legközelebb állók, tisztaságos jegyese Szent József, valamint Szent János apostol és evangelista, aki a kereszt alatt is a Szűzanya mellett állt, s akire az Úr Jézus Édesanyját rábízta. Az átnyilazott Szent Sebestyén és a kutyával ábrázolt Szent Rókus a pestis elleni védőszentekként szerepelnek a barokk oltár szélén. 

Az oltár legfölső központi részében a Szentháromság található, amint angyalok veszik körbe. Érdemes megfigyelni oltárunkon a sok angyalarcot. A mennyország szentjei közül két nagyon tisztelt vértanú Szűz, Szent Borbála és Antióchiai Szent Margit szobra található a Szentháromság közelében. A kápolna eredeti oltárán, még Szent Rozália is helyet kapott, őt fekvő helyzetben szokták ábrázolni, így volt a galántai oltáron is ábrázolva, ő szintén pestistől óvó védőszent. Az ő szobra azonban nem őrződött meg. 

A sümegi kegytemplom oltára
A barokk oltár 1741-ben készült. Korban és stílusban hasonlít pl. a sümegi kegytemplom oltárához. A galántaiak büszkék erre a gyönyörű oltárra. Persze a templom továbbra is Szent István Király titulusát viseli. S bár sajnálni lehet, hogy pátrónusunk képe 1962 óta nincs középpontban, ez a tény Szent István-tiszteletünket nem teszi kisebbé. A Fájdalmas Anya tisztelete pedig rendkívül erős mind a magyar mind a szlovák nép körében. Örülünk, hogy a Fájdalmas Anya oltára őseink hitének gyönyörű tanúságaként felújítva áll közöttünk a jelen és jövő nemzedékek számára is. 2009 óta ismét hagyományos rítusú szentmisék celebrálásnak nagyon alkalmas és méltó felszentelt helyszíne ez az oltár. Boldogan imádkozhatjuk áldozópapok, az oltárnál szolgáló ministránsok, s velünk együtt a hívek is: „Introibo ad altare Dei, ad Deum qui laetificat iuventutem meam – Belépek Isten oltárához, az Úrhoz aki megörvendezteti ifjúságomat.” 

Józsa Attila

2012. március 14., szerda

A galántai plébániatemplom főoltára 2. rész (1962 -1965)

1962-ben nem várt fejlemények befolyásolták a galántai templom főoltárának alakulását. 

A megmentett barokk oltár átköltöztetése 

Volt Galántán az Eszterházy kastély közelében egy impozáns barokk kápolna a Fájdalmas Anya tiszteletére, amely 1741-ben épült, s a pestis járvány elleni védőszentek szobrai is jelen voltak benne. Ennek a kápolnának a története még nincs elégségesen feldolgozva. Sajnos ezt a kápolnát 1962-ben bezárták, majd a rákövetkező évben eltávolították. A kápolnából a barokk főoltár nagy részét 1962 decemberében átmentették a plébániatemplomba. A plébániatemplom Szent István Király főoltárképét áthelyezték a templomhajóba, a lebontott kápolna oltárépítményét pedig ráépítették a galántai templom főoltárára. Ezt az állapotot három felvétel is őrzi, 1962-65 között készült felvételeken, karácsonyi, húsvéti díszítésben. A felvételek arról is tanúskodnak, hogy a II. Vatikáni Zsinat alatti években a templomok berendezése teljesen a hagyományos volt, s természetesen a liturgia is a hagyományos formák szerint történt. 


A felvételekről szépen látszik az áldoztatórács, amelyet 1990-es években távolítottak el, valamint érdemes odafigyelni, hogy a főoltár előtt milyen szép tágas hely marad az asszisztenciára. Ezt a planumot - síkságot ugyanis a hatvanas évek végétől új liturgikus tárgyakkal zsúfolják tele majd a megújulás jegyében, megszüntetve a szentélyteret, és félreállítva a hagyományos oltárt. A lebontott kápolnából a plébániatemplomba átkerült a kápolna négy barokk padja, amelyekből kettő stallumszerűen lett elhelyezve a főoltár két oldalán.


2012. március 13., kedd

A galántai plébániatemplom főoltára - 1. rész (1800-1962)

„Zelus domus tuae comedit me” – „A házadért való buzgóság megemésztett engem” – ez a zsoltárrrészlet a nagycsütöröki lamentációban hangzik fel, a mi Urunkra Jézus Krisztusra vonatkoztatva, aki szerette az Atya házát. A keresztény katolikus ember az Úr Jézushoz hasonlóan szereti a templomot, amely Domus Dei - Isten háza, porta caeli - kapuja a mennynek, domus orationis - az imádság háza, domus ecclesiae - az egyház otthona is. „Boldogok akik a te házadban laknak, Uram, örökkön örökké dicsérnek Téged” - imádkozzuk a ministránsokkal együtt a szentmise előtt a 83. zsoltár szavait. 

Blogunk olvasóinak most bemutatjuk a szívünknek oly kedves főoltárt, amelynél hetente a régi rítusú szentmisét ünnepeljük. Először visszapillantunk a történelembe, majd utána megismerkedünk egy váratlan fejleménnyel 1962-ből, amely jelentősen, de nem lényegében átalakította templomunk főoltárát, harmadik lépésként megismerhetjük a főoltár jelenlegi, műemléki restaurálás utáni állapotát. 

Az eredeti főoltár 1800-1962 között

A galántai plébániatemplom főoltár egyidős a templommal, 1800. november 30-án Alagovich Sándor plébános áldotta meg, felszentelve 1805. szeptember 29-én volt Vilt József Ignác általános érseki helynök által. 

Három vörösmárvány lépcső vezet fel magához az oltárhoz. Az áldozópap tartózkodási helyén, a felső lépcsőfokkal egy szinten, kemény fából készült suppaedaneum található. Az oltárközépen egy csillag van bevésve a pap helyén. A szilárd oltárépítmény téglából készült, márványutánzatú borítás fedi, tumba, vagyis oltárkoporsó formája van, amely arra a szokásra utal, hogy az oltárok gyakran vértanúk sírja felett épültek, s később is vértanúk ereklyéit helyezték az oltárokba. A galántai oltárba Szent Severinus és Szent Simplicius vértanúk ereklyéi lettek elhelyezve a felszenteléskor 1805. szeptember 29-én. A tabernákulum forgathatós, és előlapján Jeruzsálem Golgotáját ábrázolja a Keresztrefeszített üdvözítővel. A tabernákulum szentségi trónusát két angyal őrzi, a szentségi trónus hátterében a Jelenések könyvének Báránya van a hétpecsétes könyvvel. A tabernákulum mellett Szent Tekla és Szent Anasztázia szobrai találhatók, valamint a gyertyatartók. A főoltárépítmény hátoldalán sacrarium is található, vagyis a szent folyadékok megfelelő kiöntésére szolgáló nyílás. Az oltár felett a falon függött a templom védőszentjét, Szent István Királyt ábrázoló oltárkép, amint az országfelajánlás cselekményét végzi. A festmény 1799-ben Joseph Zanussi nagyszombati festő festette. 

Az oltár környezete az idők folyamán változott. Az evangéliumi oldalon volt az eredeti sekrestye. Ezt 1939-ben oldalkápolnává alakították át, az új sekrestye pedig a főoltár mögött épült fel, számára ajtót nyitottak a szentély falán. A leckeoldal felől található az oratórium. Az oltárkép két oldalán nagyméretű szentélyablakok helyezkednek el. 1897-ben színes üvegablakok kerültek ide. A szentélyablakok a II. világháború alatt megsemmisültek, 1949-ben, a háború pusztítása után új színes üvegablakokkal pótolták: témájuk: A boldogságos Szűz Mária a kis Jézussal, és Jézus a jó Pásztor. 

Az oltár környezetében falfestmények is voltak: A Szentháromság ábrázolása a szentély apszisán, a boltozaton Magyarok Nagyasszonya, az evangéliumi oldalon a keresztút XI. állomásának, a leckeoldalon pedig a keresztút XII. állomásának jelenete, mindezeket Muzsinszki Nagy Endre festőművész festette 1939-ben. 

A mellékelt fotó, az 1939 utáni és 1962 előtti állapotot tükrözi, közvetlenül az 1939-as felújítás után készült. A templomot 1939. augusztus 15-én Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek áldotta meg.

Forrás:
Bukovszky László és Pekarovič Juraj: 1805-2005 A galántai Szent István király plébániatemplom 200 éve, 200 rokov kostola Svätého Štefana Kráľa. Pro renovatione n.f. Galánta, 2005

2012. március 4., vasárnap

Summorum Pontificum – Universae Ecclesiae szlovákul is

A hivatalos pápai vagy szentszéki dokumentumok különböző műfajúak. A leggyakrabban kezdőszavaikkal nevezik meg őket. A római szertartás ősi és hagyományos formájával kapcsolatban a legutóbbi időkben két fontos hivatalos megnyilatkozás született: az egyik a Summorum pontificum kezdetű motu proprio apostoli levél XVI: Benedek pápától, amely jogi jellegű szöveg, s amely 2007.7.7.-én látott napvilágot és ugyanezen év szeptember 14-én lépett érvénybe. A másik dokumentum az Ecclesia Dei pápai tanács által kiadott Universae ecclesiae instrukció, amely az előzőleg említett apostoli levél hiteles magyarázatában és megvalósításában segít, 2011 április 30-hoz kelteződik. 

Éppen tegnap érkezett meg plébániánkra az Universae Ecclesiae instrukció szlovák fordítását tartalmazó könyvecske. Szívből örülünk, hogy szlovák nyelven is hivatalos kiadásban elérhetővé vált mindkét dokumentum. Most már csak abban reménykedjünk, hogy nem pusztán a plébániahivatalok polcain fognak porosodni ezek a dokumentumok, hanem hogy, sokan elolvassák, átgondolják tartalmát, és hogy valóban elindítja azokat a gyógyító folyamatokat a gyakorlatban, amelyekre oly nagy szükség van. Jó lenne látni, hogy az áldozópapok saját életük és szolgálatuk gazdagítására ismernék a szentmise bemutatásának ősi formáját, és a szentségek kiszolgáltatásának hagyományos rendjét is. Jó lenne tapasztalni, hogy a szemináriumokban félelem nélküli természetességgel lehetne tanulni ezekről a dolgokról, és a szemináriumok napirendjében is helyet kapna a hagyományos forma gyakorlata. Jó lenne, ha megszűnne a katolikus templomok hagyományos tereinek feldúlása, további főoltárok, szentélyrácsok, gyóntatószékek, szószékek megsemmisülése, nagyobb érzékenységgel lennénk a szent terek, és múltban épített templomok megőrzése és liturgikus örökséghez tartozó tárgyak kultúrája iránt. 

Józsa Attila esperes-plébános

Vítame vydanie dokumentov týkajúcich sa klasickej formy rímskeho obradu, tohto času nazývanej mimoriadna forma rímskeho obradu. Dúfame, že tieto dokumenty neostanú ležať na poličkách farských úradov, ale mnohí ich prečítajú, a že mimoriadna forma rímskej liturge zaujme to miesto v živote kňazov, seminárov, veriacich, a farností, aký význam tomu pripisujú tieto dokumenty. 

Vydania dokumentov v slovenčine:

Apoštolský list Motu proprio Benedikta XVI. Summorum Pontificum, Edícia Pápežské Dokumenty 70, Spolok Svätého Vojtecha Trnava 2007. in Edícia Pápežské dokumenty 70, Spolok Svätého Vojtecha Trnava 2007. 11-20. 

List jeho svätosti Benedikta XVI. biskupom, pri príležitosti uverejnenia apoštolského listu Motu proprio Summorum pontificum o používaní rímskej liturgie, ktorá predchádzala reforme uskutočnenej roku 1970, in Edícia Pápežské dokumenty 70, Spolok Svätého Vojtecha Trnava 2007. 21-30. 

Pápežská komisia Ecclesia Dei, Inštrukcia o aplikácii listu motu proprio Summorum pontificum Jeho Svätosti Benedikta XVI., in Edícia Dokumenty Svätej Stolice 74, Spolok Svätého Vojtecha Trnava 2011, 51-62. 

Attila Józsa, dekan-farár