A szkóla Balázs atyával |
Az emlékezetes szentmise |
Balázs atya azok közé a papok közé tartozik, akik a Szentatya kívánsága szerint szivesen fogadják a hívek azon kérését, hogy a szentmisét az 1962-es misekönyv szerint mutassák be. Ezért is kértük meg Őt, hogy az Ünnep vigíliáját az 1962-es misekönyv szerint ünnepeljük. Megegyeztünk vele, hogy erre a szentmisére elkészítjük az éneklapokat, amelyek tartalmazzák a propriumot és az ordináriumot is. Igazi „lélekvárássá“ lett a füzet készítése, az énekek begyakorlása. Szerettük volna, ha a szentmisén az Egyház előírt énekei szólalnának meg. Ebben nagy segítséget kaptunk Józsa Attila esperestől, akinek sikerült úgy intézni, hogy 2 napot ott legyen velünk Sümegen.
Felkészülés közben |
Örömteli várakozással, tágasra nyitott szívekkel és nem utolsósorban az elkészített énekfüzetecskékkel indultunk Sümegre. Megérkezésünkkor - a püspöki palota borospincéjét kihagyva - a kolostorba siettünk. A szivélyes fogadtatást követően gyorsan elrendeztük a dolgainkat, hogy mielőbb hallhassuk Balázs atya előadásait. Pünkösd lévén nem is lehettek másról ezek az előadások, mint a Lélekről, aki feltámasztotta halottaiból a mi Urunkat, Jézus Krisztust. A Bölcsesség, az Értelem, a Tudás, a Jótanács, az Erősség, a Jámborság és az Istenfélelem Lelkéről. Az előadások, az elmélkedések és az énekes imaórák váltakozása, nyugodt folyása adta meg ezeknek a napoknak a gerincét. Ebbe a rendbe szervesen belefonódott szombaton a hagyományos rítusú szentmise. Ezen a nagymácsédi szkóla látta el az énekes szolgálatot.
Fontos része a Sümegi lelkigyakorlatos napoknak a Balázs atyával való négyszemközti beszélgetés lehetősége és a bűnbánat. Tapasztalatból írjuk, hogy egy megtérő bűnösnek jobban örülnek Sümegen (is) mint 99 igaznak. Hitünkben megerősődve, felbuzdulva és bűnbánó szívvel, telve Istenfélelemmel vettünk részt a vasárnapi Pünkösdi szentmisén. A szentmise után a déli imaóra eléneklésével végetért a lelkigyakorlat. Az ünnepi ebéd után indultunk haza.
Még egy év elmúltával is, ha azokra az előadásokra gondolunk, az emmauszi tanítványok jutnak eszünkbe, mert „lángolt a szívünk, amikor beszélt... és kifejtette az Írásokat “
„Az Úr Lelke betölté a földkerekséget, alleluja, s ki mindeneket összetart: annál vagyon a Szó értelme, alleluja, alleluja.“
Gál István
Gál István