2012. július 19., csütörtök

Bánatos szívvel az Úr előtt

Ma reggel csendes misét végeztem a régi rítus szerint templomunk oltáránál. Gyászmisét választottam a közelmúltban elhunyt ismerősökért, hívekért imádkozva. Szintén a nap folyamán elvégeztem a gyászszolozsmát is a meghalt hívekért. Reggel még nem sejtettem, hogy délután milyen hírrel szembesülök. Az internetről tudtam meg egy szerzetes növendék, egy fiatalember, Vince testvér és édestestvérének tragikus halálhírét. Ezek szerint reggeli imádságomban már ők is benne voltak.

Látom magam előtt Vince testvér arcát, amint ül az előadóteremben. Hétről hétre. Sosem hiányzik. Látom ahogy jegyzetel. A szünetben mindenki kimegy, ő bennmarad, beszélgetünk sok mindenről. A szemináriumi gyakorlatra is bejelentkezett. A régi rítusú mise latin szövegeit olvassuk. Készülődés valami nagyon fontosra, valami nagyon szépre, az örökkévalóságra is... Tanítás után többször is együtt bandukolunk a Káptalan utcán keresztül, én a magyarajkú tanár a városi buszra és aztán vonattal haza, ő a szlovák fiatalember, szerzetes pedig haza a kapucinus kolostorba. Tanár és diák, magyar és szlovák, egyházmegyés pap és szerzetes, testvérek Krisztusban. A kolostor mellett szétválnak utaink. Mégis ugyanahhoz a Krisztushoz kötődik életünk.

Kedves Testvérem, bánatos a szívem elmeneteleden. Egy újabb Requiem bemutatására készülök, Érted és édes Testvéredért. Esedezve sok sok keresztény katolikus testvéretekkel együtt a boldog örök életet attól, aki azt egyedül megadhatja, aki maga a Feltámadás és az Élet. 

Nyugodjatok békességben, Jézus, Mária szent nevében. Amen.

2012. július 8., vasárnap

A Summorum Pontificum hatása életemben

Immár öt év telt el a címben említett apostoli levél megjelenése óta. A római rítus korábbi és hagyományos formája kapott tág lehetőséget általa. Milyen hatással volt rám és papi életemre ez a pápai dokumentum?

1. Bátorító hatással volt rám, s nagyot lendített azon, hogy a régí rítusú szentmisét megtanuljam. Sajnos erre sem a papnevelő intézetekben, sem a gyakorlati életben nem volt addig lehetőségem. 
2. Segít, hogy fokozatosan kiiktassam a gyakorlatból mindazokat a dolgokat, amelyek rossz berögződöttségekből, divatok hatásából, vagy kompromisszumokból származnak. El kell ugyanis ismernem, hogy a liturgia szeretete és tanulmányozása ellenére nem egy rossz szokás berögződött celebrálásomba, magatartásomba. Sokszor kellő ismeretek híján, vagy félinformációk alapján. 
3. Beszereztem vagy ajándékba kaptam a régi rítus celebrálásához szükséges misekönyvet, rituálét, breviáriumot, oltártáblákat. 
4. Előkerültek, s a munkaasztalomra kerültek a régi rítushoz szükséges segédkönyvek, mint pl. a Szunyogh-misszále, Graduale Romanum, Liber usualis, Graduale Hungaricum, Éneklő Egyház, Lectionarium, Graduale Strigoniense, Missale Strigoniense és hasonló kiadványok. 
5. Feléledt az érdeklődésem a skolasztikus dogmatika, erkölcsteológia iránt. 
6. Megalakult környékünkön a Keresztelő Szent János Laikus Káptalan, amelynek tagjai szívesen segédkeznek a régi rítus szolgálatában, igyekeznek azt megismerni, s azzal másokat is megismertetni. A Káptalan tagjaiban segítőket, barátokat kaptam. 
7. Megszilárdult a hétfő reggeli régi rítusú mise, amely egyúttal alkalmat nyújt arra, hogy a káptalani tagok rögzítsék a ministrálás és asszisztálás rendjét. Rendszeres celebrálás nélkül lehetetlen megismerni, megtanulni a régi rítust és elmélyülni benne. 
8. Elkészültek a latin-magyar, latin-szlovák misefüzetek, amelynek segítségével a hívek tanulmányozhatják és követhetik a régi rítusú misét. 
9. Elkészítettem nagyon sok ünnep szöveg- és énekanyagát, ezek számítógépben és nyomtatva is rendelkezésre állnak. 
10. Néhány alkalommal vasárnapi nagymise idején a hívek nagyszámú részvételével ünnepeltük a régí rítusú szentmisét. Sok visszajelzés érkezett a régi rítusú mise nagy hatásáról és szépségéről. 
11.A köznapokra eső parancsolt ünnepeken van régi rítusú szentmise templomunkban. 
12. Segíthettük a régi rítus megismertetését más egyházközségekben is és a szlovák nyelvű terület felé is. 
13. Sok tapasztalatot nyertem a régi és a megújított szertartásrend tekintetében. Egyfajta lelkiismeretvizsgálathoz és korrekcióhoz segít ez a tapasztalat. 
14. Még nagyon sok mindent kell megtanulnom, elsajátítanom, megértenem. Nemcsak liturgiai kérdésről van ugyanis szó csupán. 

Köszönet a Szentatyának a Summorum Pontificumért! S köszönet mindekinek akitől tanulhattam az elmúlt években.

Józsa Attila plébános

2007.07.07 - A Summorum Pontificum nyilvánnosságra hozásának napja

2007. július 7-én Őszentsége, XVI. Benedek pápa kiadta a Summorum Pontificum kezdetű motu propriót. Ezzel a törvényerejű rendelkezéssel a pápa biztosította a papok és a hívek számára a jogot az 1962-es, Boldog XXIII. János pápa által kiadott misekönyv szerinti liturgiához és a korábban kiadott rituáléhoz. Erről a számunkra –és minden bizonnyal az egész Egyház számára- fontos dokumentumról szeretnénk megemlékezni egy rövid idézettel Castrillon Hoyos bíborostól, aki akkor az Ecclesia Dei pápai bizottság elnöke volt : 


Castrillon Hoyos bíboros
"A Summorum Pontificum „nem olyan adomány, mely kizárólag azoknak szólna, akiket „tradicionalistáknak” neveznek; nem, ez adomány az egész katolikus egyház számára. És ezt a szabadon felajánlott adományt a Szentatya nyújtja az Egyháznak a plébániák alkotta csodálatos struktúrája által azokban a templomokban, ahol a papok és a káplánok az Eucharisztiát celebrálják. Krisztus helytartójának akaratából nekik el kell fogadniuk azoknak a híveknek a petícióit és kéréseit, akik ezt a misét kívánják, és biztosítaniuk kell számukra. S még akkor is, amikor nincs sem specifikus kérés, sem folyamodvány, lehetővé kell tenniük, hogy mindenki hozzájuthasson az Egyház régi liturgiájának e kincséhez. Ez a motu proprio elsőrendű célja: a spirituális és teológiai gazdagság. A Szentatya azt akarja, hogy ez a miseforma rendszeressé váljon a plébániákon azért, hogy ilyen módon fiatal közösségek is megbarátkozzanak ezzel a rítussal” / E szavakat Hoyos bíboros 2008-ban mondta, a Daily Telegrapf 2008. június 14-én hozta le. Mi Geffroy, Christophe: XVI. Benedek és „a liturgikus béke”, Budapest, 2011, könyvből idéztük./